Erdőbarát megoldások

faipari kisüzem
A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

__________________

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy az erdőterület aránya az ország területi arányához képest eredetileg 80% volt, majd a mezőgazdasági termőterület növelésével ez 20%-ra csökkent. Ez a ¾-es csökkenés olyan radikális volt, hogy a mostani állami célkitűzés inkább az erdőterületek növelése, 25%-ot megcélozva.

Az 1863-ban megjelent Erdészeti Lapok-ban a termőterületek növelésének indoka a jövedelmezőség volt. Valóban, gyorsabb bevételre ad lehetőséget a termőterületeket bevetni és évente aratni, minthogy az erdő lassabb ritmusú hasznait szedni, begyűjteni.

Ebből a szűk szemléletből kitakarásra kerül, hogy az erdő hosszabb idő alatt termeli ki a faanyagot, valamint egyéb nem elhanyagolható mellékhasznai is vannak: erdei állatok húsa, prémje, gyógynövények és gombák termőhelye, méztermelés terepe, oxigéntermelés.

A 20% erdőterületnek is csak a fele érintetlen faállomány, a többi már telepített. Ebből adódóan 0-40 év közötti a faállomány kb. 61%-a. Zömében, 85%-ában lombos fafajok jellemzőek az állományt tekintve, a maradék 15%-a fenyőféle. A lombos fafajon belül 26%-al domináns a tölgy, a többi lombos fafaj 10% körül vagy az alatt mozog.

Tekintettel a növekvő faalapanyag-keresletre, mindenképpen fokozott hangsúly van most és lesz a jövőben az erdőterületek növelése tekintetében, illetve a fafelhasználás optimalizálásában. Újra be kell állnia a faállomány természetes növekedése és a felhasználás egyensúlyának, különben hiányállapothoz és áremelkedéshez vezet.

Amilyen természeti folyamatba az ember belenyúl, garantált, hogy megteremti magának az újabb feladatokat. Így létezik már 1956-tól erdővédelmi szolgálat Magyarországon (Budapesten, Egerben, Sopronban) hivatalos formában is, mely a fahozamra káros és veszélyes körülményeket igyekszik elhárítani. Ehhez különböző vizsgálatokat (víz, talaj, növekedési mintázat) végeznek terepanyagokon. Igazi szintetizáló tudományágról van szó az erdő egészségügye tekintetében: rovartan, növénykórtan, ökológia, erdőművelés, növénynemesítés, biokémia.

Már a megrendelőknek erdőtudatosabban kellene igényeiket koordinálniuk. A lakásokban, házakban csak szükséges és más anyagból meg nem oldható felépítményeket, bútorokat kellene megrendelni. Ami megoldható más alapanyagból (tégla vagy vas pl. kerítés esetén, kültéri vakolat faburkolat helyett), azt kellene preferálni. A mesterembereknek is ebbe az iránya lenne érdemes terelni a megrendelői elképzeléseket, mégha a megrendelési igény is csökken is.

A felhasználás tekintetében a bútorasztalosoknak is takarékosabb szempontokat kell érvényesíteniük. Az anyag leszabása során a lehető legkevesebb hulladékot kellene termelni, a szükségszerűen felmerülő hulladékot pedig újra kellene hasznosítaniuk más munkafolyamatban és csak végső esetben kellene akár fabrikettként hasznosítani.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)

Szokványos alapanyag új szemszögből is


A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

_________________

A fának, mint alapanyagnak a pontos megnevezése: fűrészárum, amelynek három csoportja van: fenyőfélék (tűlevelűek), lombosok és az exoták (trópusi fák). A lombosokon belül szilárdság szerint van kemény- és puhafa, valamint szerkezet szerint gyűrűs- és szórtlikacsú fajta.

A rendszertanilag a bükkfafélék családjába tartozó nemestölgy (csertölgyet nem értjük ide, Quercus, Magyarországon összesen 7 faja él, míg más, Európán kívüli kontinenseken 100 feletti fajszámot lehet említeni) a kemény és gyűrűslikacsú, közepes sűrűségű kategóriába tartozik. A 10-13%-os csersavtartalma miatt tartós fajta is. E tulajdonsága miatt is alkalmas minden beltéri, mind kültéri használatra. Nem véletlen, hogy a párizsi Notre Dame tetőszerkezete is tölgyből készült. Kádárok és bognárok is előszeretettel használják alapanyagként. A nemestölgy gesztje (elsötétedett belső évgyűrűk) igen jó minőségű és megmunkálhatóságú. Kicsit problémásabb abban, hogy csak gőzölés után hámozható, faragható. Szárítását óvatosan, fokozatosan kell végezni repedezés elkerülése érdekében. Az 1930-as évekig a személyautók küllős fakerekeit is tölgyből készítették, vízi malom tengelye és keres is csak tölgyből készült.  Nehezen fényezhető, pácolása viszont teljesen optimális.

A csertölgy nevével ellentétben alacsony csersavtartalommal rendelkezik, ezért kültéri használatra kevéssé alkalmas. Tekintve, hogy a magyarországi erdők kb. 10%-át ez a fatípus teszi ki, nem elhanyagolható a felhasználása.

Kültéri felhasználhatóságának korlátai miatt tűzifának is kiváló, mert 16,5 MJ fűtőértéke magasnak minősül (a vöröstölgyé kissé alacsonyabb) és lassú, de intenzív égésével sokáig adja le a hőt.

Na de térjünk vissza a nemestölgyre, az Istenek Fájára, az Életfára.

Kulturális jelképpé is vált: Dodona tölgyfáját az ókori Görögországban orákulumnak tekintették, lombjai susogásából hallották ki a jövőre vonatkozó jóslatot a papok. Magyar címerben való megjelenése az ősök tiszteletét és rendületlen kitartást idézi emlékezetünkbe. Nemes lelkületet, bölcsességet is megidézik a jelenlétével.

Elegáns külleme megállja helyét a modern stílusirányzat alapján eltervezett és bebútorozott belterekben is.

Kínában rendkívül ritkák a tölgyfabútorok, emiatt legnagyobb becsben tartják a belőlük készült darabokat. Három fajtájából ideális bútort készíteni: mongol, kék, fogazott.

A tölgyfa sajátos fűszerként is funkcionál hordóalapanyagként.

„A borász tölgyfahordó választéka pont olyan, mint egy séf fűszergyűjteménye” – állítja egy híres női borász, Amy Ludovissy. Kaliforniában pl. egy borászat (VinePair) három fajta (amerikai, francia és magyar) tölgyfából készítteti hordóit a legsajátosabb ízharmónia eléréséért. Az amerikai tölgy testesebb, erőteljesebb ízvilágot kölcsönöz, míg a francia tölgy tanninjai (csersav) lágyabbat, kifinomultabbat.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)

Asztalosszerszámok ma

A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

__________________

Az asztalosság hobbiként is jelentős eszközállomány mellett folytatható, ha nem kifejezetten az a cél, hogy múltat idéző, korabeli munkatárgyat szeretnének készíteni az akkori eszközállomány felhasználásával.

Legtöbbször évekig kell arra várni, hogy összegyűljön a szükséges saját géppark. Nyilván vannak alapszerszámok és vannak kiegészítő szerszámtípusok, amelyek csak ritkábban kerülnek a szakember kezébe (pl. alj ritka gyalulása esetén aljgyalu helyett párkánygyalu).

Minden eszközvásárlás előtt fel kell mérni, hogy mekkora igénybevételre szánjuk. Vállalkozó esetén nyilván strapabíró eszközök esnek a látókörbe, de ezek között is vannak azért óriási minőségi és árbéli különbségek.

Léteznek ikonikus márkák (pl. Stanley 1843.), amelyek nem csak árukban, se tudásukban is a szakember megfelelő támogatói.

A faipari szerszámok közül alapfelszereltséghez a következők szükségesek:

  • rókafűrész (660 milliméter)
  • gerincfűrész, keresztvágó (300 milliméter)
  • hajlított nyelű illesztőfűrész
  • egyengetőgyalu
  • tönkgyalu
  • párkánygyalu
  • laposvésők (6, 12, 18)
  • színlőpenge
  • csiszolófa
  • asztalosderékszög (250-300 mm)
  • rézsmérték
  • párhuzamvonó
  • rajzkés
  • mérőléc (600 mm)
  • sáskaláb
  • kézifúró/furdancs
  • kalapács (250-300 gramm)
  • fakalapács/bunkó
  • szorító.

A modernitás már kalapácsok szintén megjelenik. Például létezik a csuklókímélő, vibrációtompított verzió is, amely főleg a kézi műveletek megterhelését csökkenti.

A fúrógépek is már akkumulátorosak és többsebességesek, forgásirányváltásra alkalmasak, könnyűsúlyúak. El vannak látva már LED munkalámpával, szintre süllyesztett csavarozás érdekében 20-on felüli állítási fokozattal. Az akkumulátor már 1 óra alatt feltölthető, az akkumulátor töltöttségét már kijelző láttatja. Kettős kuplunggyűrű a rögzítés és fúrás közötti váltást teszi lehetővé.

Az aljgyalukra elmondható, hogy mélységállítási lehetőség van a pl. 38 mm-es széles penge hátsó pozíciójánál. A pengepozíciót illetően elmondható, hogy hagyományos és előretolt késes verzióval rendelkeznek már a munkaeszközök. Mélységálló és távtartó már a felszereltséghez tartozik alapjáraton.

Különlegesebb, ritkább eszközökkel folytatjuk cikksorozatunkat.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)

Asztalosszerszámok fejlődése

A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

____________________

Egy mesterembert a tudása, gyakorlata és a szerszámai tesznek igazán mesterré. Ez utóbbit illetően előző cikkünkben már tettünk utalást a régebbi idők eszközállományáról.

Ez alkalommal jobban ráközelítünk a szakma tárgyi feltételeire és a következő cikkünk fog kitérni a mai legmodernebb felszerelésre, amelyet a „Mosolyalkotóház” is biztosít a tagjai számára.

Az első famegmunkálási eszköz a kőkorszaki kőbalta volt, amely segítségével mesterséges emberi hajlékot lehetett összeállítani. Képesek voltak az akkori emberek fát vágni, fúrni, karcolni, fűrészelni, hasítani és faragni.

A finomabb famegmunkálás feltétele egyértelműen eszközfüggő volt. Az eszközök fém részei sokkal hatékonyabbá tették a tárgyak megalkotását, de még durva, pontatlanabb maradt a munka. Az egyiptomiak már fűrészt, vésőt, fúrót, fejszét, a kalapácsot, bárdot és faragókést már használták, gyalut és esztergát még nem ismerték és szerkezeti kötéseket tudtak már kialakítani elemek szimpla összekötése helyett. Keretbetétet beszegezték ahelyett, hogy árkolásba helyezték volna. Az elemek összepasszintásából adódó fasérüléseket gittel fedték el és színes díszítőfestékkel pingálták ki. A furnérozás is már kezdetlegesen, de jelen volt: olcsóbb falemezt nemesebb falemezekkel borítottak.

A görög kor asztalosai már gyaluval (görög eredetű) és esztergapaddal rendelkeztek, a gyalu a többi szerszámmal szemben egymagában sokkal nagyobb hatású volt, mint az össze többi szerszám megjelenése. A görögök a keretbetétszerkezetet már kifejlett formájában alkalmazták, gőzöléssel hajlították a fát, fakötéseket tökéletesre fejlesztették, furnérozás és intarzia kezdeti megoldásait lehet felfedezni náluk. A görög asztalosok a fa természetességét és a felületi szépségét hangsúlyozták.

A rómaiak bútorművészete hasonló felfogású volt a görögökéhez. Mint már azt korábbi cikkünkben említettük, a római asztalos szerszámkészlete megközelítette a mai kéziszerszámokat. Igazából csak jó érzékkel átvették és továbbfejlesztették más népek eszközállományát, saját feltalálásaik nem voltak: profilgyalu, keretes fűrész, gyalupad elődje.

A középkorban lezajlott eszközfejlődés egyre többfajta tárgy kialakítására adott alkalmat. Lassanként kialakult a manufakturális sorozatgyártás, melyet a frankok által elsőként használt a körfűrészgépet, majd transzmissziós tengely egész napos forgási lehetősége, fűrészmalmok (XIII. sz.) megjelenése is elősegített. Emellett a szerszámok éltartóssága volt az árutermelés alapja. A furnérozás és a faintarzia művészi fokra emelkedett a XVII. században feltalált lombfűrész révén, a kárpitozás is elterjedtté vált. A XVII. századtól már megjelentek olyan kiadványok, amelyek szerszámgyűjtemények voltak pl. Joseph Moxon (1697) ébenisták szerszámait mutatta be. Az ébenisták csak reprezentatív bútorok gyártásával foglalkoztak, XIV. Lajos napkirály udvarában működött a leghíresebb műhelyük.

A XVIII. században kezdődött kéziszerszámok gyártásának szakosodása a XIX. sz. elejére tehető, eddigre az acélgyártó központok is már megjelentek. Az angol szerszámok voltak a legkiforrottabbak, 1800-as évek elejéről már említhető katalógus. Az I. világháborúig a kéziszerszámok elsődlegesek voltak, Klikar Adolf újpesti gyára német típusú szerszámokkal jelent meg a 1893-ban Magyarországon és külföldön egyaránt.

A két világháború között elektromos motorral felszerelt gépműhelyek törték meg a kéziszerszámok fejlődésének történetét. Az 1990-es évektől akkumulátoros kivitelű kisgépek a helyszíni munkálatokat segítették már.

Következő írásunkban a mai legmodernebb eszköztípusokat fogjuk áttekinteni.

 A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)

Asztalosszerszámok fejlődése

faipari kisüzem
A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

____________________

Egy mesterembert a tudása, gyakorlata és a szerszámai tesznek igazán mesterré. Ez utóbbit illetően előző cikkünkben már tettünk utalást a régebbi idők eszközállományáról.

Ez alkalommal jobban ráközelítünk a szakma tárgyi feltételeire és a következő cikkünk fog kitérni a mai legmodernebb felszerelésre, amelyet a „Mosolyalkotóház” is biztosít a tagjai számára.

Az első famegmunkálási eszköz a kőkorszaki kőbalta volt, amely segítségével mesterséges emberi hajlékot lehetett összeállítani. Képesek voltak az akkori emberek fát vágni, fúrni, karcolni, fűrészelni, hasítani és faragni.

A finomabb famegmunkálás feltétele egyértelműen eszközfüggő volt. Az eszközök fém részei sokkal hatékonyabbá tették a tárgyak megalkotását, de még durva, pontatlanabb maradt a munka. Az egyiptomiak már fűrészt, vésőt, fúrót, fejszét, a kalapácsot, bárdot és faragókést már használták, gyalut és esztergát még nem ismerték és szerkezeti kötéseket tudtak már kialakítani elemek szimpla összekötése helyett. Keretbetétet beszegezték ahelyett, hogy árkolásba helyezték volna. Az elemek összepasszintásából adódó fasérüléseket gittel fedték el és színes díszítőfestékkel pingálták ki. A furnérozás is már kezdetlegesen, de jelen volt: olcsóbb falemezt nemesebb falemezekkel borítottak.

görög kor asztalosai már gyaluval (görög eredetű) és esztergapaddal rendelkeztek, a gyalu a többi szerszámmal szemben egymagában sokkal nagyobb hatású volt, mint az össze többi szerszám megjelenése. A görögök a keretbetétszerkezetet már kifejlett formájában alkalmazták, gőzöléssel hajlították a fát, fakötéseket tökéletesre fejlesztették, furnérozás és intarzia kezdeti megoldásait lehet felfedezni náluk. A görög asztalosok a fa természetességét és a felületi szépségét hangsúlyozták.

rómaiak bútorművészete hasonló felfogású volt a görögökéhez. Mint már azt korábbi cikkünkben említettük, a római asztalos szerszámkészlete megközelítette a mai kéziszerszámokat. Igazából csak jó érzékkel átvették és továbbfejlesztették más népek eszközállományát, saját feltalálásaik nem voltak: profilgyalu, keretes fűrész, gyalupad elődje.

középkorban lezajlott eszközfejlődés egyre többfajta tárgy kialakítására adott alkalmat. Lassanként kialakult a manufakturális sorozatgyártás, melyet a frankok által elsőként használt a körfűrészgépet, majd transzmissziós tengely egész napos forgási lehetősége, fűrészmalmok (XIII. sz.) megjelenése is elősegített. Emellett a szerszámok éltartóssága volt az árutermelés alapja. A furnérozás és a faintarzia művészi fokra emelkedett a XVII. században feltalált lombfűrész révén, a kárpitozás is elterjedtté vált. A XVII. századtól már megjelentek olyan kiadványok, amelyek szerszámgyűjtemények voltak pl. Joseph Moxon (1697) ébenisták szerszámait mutatta be. Az ébenisták csak reprezentatív bútorok gyártásával foglalkoztak, XIV. Lajos napkirály udvarában működött a leghíresebb műhelyük.

XVIII. században kezdődött kéziszerszámok gyártásának szakosodása a XIX. sz. elejére tehető, eddigre az acélgyártó központok is már megjelentek. Az angol szerszámok voltak a legkiforrottabbak, 1800-as évek elejéről már említhető katalógus. Az I. világháborúig a kéziszerszámok elsődlegesek voltak, Klikar Adolf újpesti gyára német típusú szerszámokkal jelent meg a 1893-ban Magyarországon és külföldön egyaránt.

A két világháború között elektromos motorral felszerelt gépműhelyek törték meg a kéziszerszámok fejlődésének történetét. Az 1990-es évektől akkumulátoros kivitelű kisgépek a helyszíni munkálatokat segítették már.

Következő írásunkban a mai legmodernebb eszköztípusokat fogjuk áttekinteni.

 A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)