Hónap: 2017 február

Beküldve:

Megújulnak az aggteleki karszt barlangjai

Áprilisban megkezdik a világörökséghez tartozó aggteleki karszt barlangjainak felújítását, a munkálatokhoz az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága több mint 306 millió forint támogatást nyert az Európai regionális fejlesztési alap és a magyar kormány pályázatán – közölte a park igazgatósága az MTI-vel kedden.

A közlemény szerint fejlesztik a földtudományi értékkel rendelkező mesterséges üregek védelmét és segítik az ezekhez kapcsolódó sérülékeny élővilág megőrzését. A tájékoztatás alapján eltávolítják a barlangidegen műtárgyakat és a balesetveszélyes omladékot, több barlangban az ott élő denevérek életmódjának megfelelően felújítják a lezárásokat. Biztonságosabbá teszik a közlekedést, amely hozzájárul a természeti értékek további megismeréséhez, és segíti a kutatómunkát.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Összevonják a miskolci kórházakat

Miskolcon is úgynevezett szuperkórházat hoz létre az egészségügyi kormányzat, összevonják a városi és a megyei intézményt április elsejétől – közölte az egészségügyért felelős államtitkár kedden Miskolcon. Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott: az országban már tizenhét kórház integrációja történt meg, elsődlegesen azért, hogy a betegellátás még biztonságosabbá váljék.

Az összevont intézményt ideiglenesen a városi kórház vezetője, Tiba Sándor irányítja majd. A megyei kórház eddigi vezetőjének, Csiba Gábornak az emberi erőforrások minisztere országos jelentőségű feladatot szán – mondta az államtitkár, aki arra is kitért, hogy április elsejétől alapvetően nem változik senkinek a munkája. Az államtitkár azt is elmondta: az összevonás nem “fiskális” okok miatt történik, idén az összevont miskolci egészségügyi intézmény – amely 4500 dolgozót alkalmaz és 3600 ágyon látja el a betegeket – 35 milliárd forintból gazdálkodik.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Kiemelt turisztikai fejlesztési térség lett Tokaj, a Felső-Tisza és a Nyírség

A kormány kiemelt turisztikai térséggé nyilvánította a 105 településből álló Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térséget – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg. A fejlesztésekre tervezett uniós és hazai források összege 49 projektre eléri a 102 milliárd forintot. A kormány elfogadta a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térség 2017-2020-ra szóló stratégiai fejlesztési programját.

Tokaj európai uniós finanszírozású fejlesztései a rendelet szerint 29,5 milliárd forintot tesznek ki, közülük kiemelkedik 21,1 milliárd forinttal a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vasútvonal villamosítása.

Felső-Tisza uniós finanszírozású fejlesztései 2,73 milliárd forintot tesznek ki, a legnagyobb, 1,5 milliárd forintos részt a kisvárdai vár turisztikai fejlesztése jelenti.

Nyírség uniós fejlesztéseire a rendelet szerint 5,38 milliárd forintot szán a kormány, a legjelentősebbek a Nyíregyházi Állatpark és a Sóstói Múzeumfalu fejlesztései, egyenként 1,5 milliárd forinttal.

Kiemelt térségi szintű, európai uniós finanszírozású fejlesztésekre 11,54 milliárd forintot terveznek fordítani, a térségi szintű, hazai finanszírozású fejlesztésekre 1 milliárd forintot.

Mindhárom kiemelt turisztikai térségben hazai finanszírozású fejlesztések is lesznek, amelyek összértéke meghaladja az 52 milliárd forintot. A kormányhatározat szerint a felsorolt fejlesztésekre szóló felhívások meghirdetése, a támogatási szerződések megkötése június 30-ig a miniszterelnökséget vezető miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzetgazdasági miniszter feladata.

A minisztereknek az előkészítési feladatokba be kell vonniuk a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsot, illetve a kormány felkéri a tanácsot, hogy a fejlesztési program megvalósulásának folyamatát kísérje nyomon, arról a nemzetgazdasági miniszter útján háromévente adjon tájékoztatást, és szükség esetén kezdeményezze a program felülvizsgálatát. A nemzeti fejlesztési miniszter feladata, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-én keresztül gondoskodjon a határozat szerinti feladatok szakmai koordinációját ellátó, 100 százalékos állami tulajdonában lévő nonprofit társaság létrehozásáról, amihez a nemzetgazdasági miniszter legfeljebb 250 millió forint költségvetési forrást ad – olvasható a határozatban.

Forrás: MTI

Beküldve:

Jeges Tisza Tiszakeszinél

Jeges Tisza Tiszakeszinél
Jégzajlás, Tiszakeszi

Egy csónak a tolódó jégtáblák között a tiszai jégzajlásban Tiszafürednél 2017. február 14-én. Továbbra is harmadfokú árvízvédelmi készültséget tart fenn a Tisza bal partján Tiszafüred és Tiszakeszi között a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) a folyón érkező zajló jég levonulásának biztosítása érdekében. A jégtorlasz lassan halad lefelé a folyón. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Beküldve:

Félárnyékos holdfogyatkozás

Félárnyékos holdfogyatkozás Zemplénben
Félárnyékos holdfogyatkozás

A kombóképen a Hold Salgótarjánból fotózva 2017. február 10-én. A jobb oldali képen az év első félárnyékos holdfogyatkozása. MTI Fotó: Komka Péter

Beküldve:

Uniós támogatással korszerűsítenek bükki barlangokat

Európai uniós támogatással harmincnyolc bükki barlangot korszerűsít a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP) a Bükk hegység Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei területén – közölte Rónai Kálmánné, a társaság igazgatója és Riz Gábor fideszes országgyűlési képviselő pénteken, a lillafüredi Szent István-barlangban tartott sajtótájékoztatón.

Lillafüred barlang
Cseppkőformák a lillafüredi Szent István-barlangban 2017. február 10-én. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság négyszázmillió forintot nyert európai uniós pályázati támogatásból 38 bükki barlang természeti állapotának megőrzésére, denevérek élőhelyének megóvására. MTI Fotó: Vajda János

Elhangzott: a Széchenyi 2020 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) teszi lehetővé a barlangok műszaki létesítményeinek korszerűsítését, a megrongált, műszakilag elavult, vagy a természet- és tájvédelmi szempontokat nem kielégítő barlanglezárások felújítását, átalakítását, a barlangokban található korrodált, balesetveszélyes, funkciójukat vesztett vas- és egyéb szerkezetek eltávolítását, a barlangok védelmét szolgáló szerkezetek korszerűsítését.

Harmincnyolc bükki barlang – huszonöt fokozottan védett, tizenegy megkülönböztetett jelentőségű és két védett – újul meg 2019 végéig.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a projektre 380 millió forintot fordít.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI