Közigazgatási szempontból Szalonna tágabb tájkörnyékét a 33 ezres népességű, megközelítőleg 720 négyzetkilométernyi Edelényi járás jelenti: Borsod-Abaúj-Zemplén megye tizenhat mesterséges szabású részterülete közül a legészakabbi. Két várost és 43 községet foglal magába. Az Edelényi járás természetföldrajzi szempontból nézve az Északi-Középhegység határvidéki karsztos-barlangos-hévizes részének és a Cserehát-dombságnak a találkozása. A Cserehát egyfajta hídterület a nyugatabbi bükkös és karsztos középhegységi zóna és a keletebbi, tölgyes-hársas-kőrises-juharfás Zempléni-hegység között. Valaha a Cserehátat is őstölgy- és cserfaerdők fedték; ma már kivesztek innét az ősfák és cserfákat sem látni, fiatalabb tölgyesből viszont van bőven. Szalonna a csereháti falvak közé tartozik.
Kistelepülés ugyan, de nem apró zsákfalu (amilyenből számos akad a járás északkeleti fertályán), hanem ezerfős község, az Edelényi járást hosszantian átszelő közút mentén. A szalonnai Kossuth utca, ahol az EU-ROM Jövőért Egyesület boltja és pékműhelye, a More pékség található, ennek a járási közútnak egyik szakaszával azonos. Az útvonal tehát jóval túlvezet a községen, északnyugati irányban is, és méginkább dél felé.
Ha Szalonnáról északnyugatra indulunk – a Bódva-part mentében –, négy kilométert megtéve Perkupára érünk, az Aggteleki Nemzeti Park előterének kapujába (Jósvafő innen tíz kilométer). Ha viszont délnek megyünk a szalonnai Kossuth utca vonalán, öt kilométert megtéve Szendrő városába jutunk. Szendrőről továbbhaladva déli irányban a Kossuth utca Rákóczi utca néven folytatódik, majd – már Edelénynek tartva, a tízezer lakosú járási székhely felé – megint más szakasznevek alatt kanyarog.
Ha nem a Bükki Nemzeti Park, hanem az M30-as autópálya, illetve Miskolc felől közelítjük meg az Edelényi járást, úgy a sajóvölgyi 26-os úton fogunk haladni, ahonnét Sajószentpéternél kell ráfordulni az északi útelágazásra (itt „Király utca” a szakasz neve), amely aztán már eltérülések nélkül elvisz Edelénybe, Szendrőre, Szalonnára és a karsztkörzetbe.
Szalonnáról azonban keleti irányba is indulhatunk, a község keleti, tóparti nyúlványa, vagyis a Rakaca-víztárolót környező vendégházak mellől. Innét, pontosabban a mészkőbányáról elnevezett közeli Meszes főutcájáról megcélozhatjuk a Rakaca patak és a Viszlói patak összefolyásánál található Rakaca községet, a viszlói Hagyományok Házát, illetve a nyomhagyóan középkori magvú Tornaszentjakabot, Tornaszentandrást. (A történeti Hungária megyerendszerében Abaúj vármegye neve 1881-ben összevonás nyomán Abaúj-Torna vármegyére változott, majd Trianonon túl a „Torna” mint megyenév – nem először – egészen elsikkadt, Torna község pedig csehszlovák fennhatóságú lett.) Az Árpádok korából fennmaradt építészeti emlékek közül a tornaszentandrási templom járásszerte a legértékesebbek közé tartozik, de a legkorábbi és leginkább figyelemreméltó épségű ilyen templomot éppen Szalonnán találjuk: ez még az 1100-as években épült, bővítése és freskói csupán száz évvel későbbiek. Innen kissé északabbra, Martonyi közelében a „háromdombra” épült pálos kolostor romjai (minthogy romok) nem mutatnak ilyen ékességet, ami pedig Szendrő és Edelény emlékmű-gazdagságát illeti, ez a barokk korához kötődik.
Következő írásunkban a tájkörzet bemutatását néhány vízrajzi információ köré rendezve egészítjük ki.
A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.
A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát.
A projekt ezzel szolgálja a szlogent: „Több mint pékség”
Kapcsolódó linkek:
More Pékség
Bódva-völgy télen és Szalonna temploma
Szalonna, Szendrő fotók
(X)
