A környezetvédelem területei (2.)

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

  1. Zajvédelem, –rezgések elleni védelem: A környezeti zaj- és rezgésforrás létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos szabályokat a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet rögzíti. Bár a zaj nem köthető egyértelműen egyik környezeti elemhez sem, mégis a környezetvédelemhez tartozik, hiszen a kibocsátott zaj hatással van az abban élőkre. Leggyakrabban a levegőben terjedve fejti ki hatását, ami az egyszerű pszichikai hatástól (zavaró zaj) egészen a fizikai hatásig (fájdalom érzet) terjedhet. Ahhoz, hogy az ember által végzett tevékenységek zajkibocsátása ne érje el ezeket a határértékeket, vagyis a hangnyomás értéke a megadott határértéken belül maradjon szükséges műszeres méréssel meghatározni a kibocsátást, és szükség esetén az ellene irányuló, gyártófüggetlen, költséghatékony, energiatakarékos szigetelési megoldásokat meg kell keresni és valósítani.

  1. Hulladék-gazdálkodás során az az elsődleges szempont, hogy csak az a hulladék váljon szemétté, ami további hasznosításra már egyáltalán nem alkalmas. Amit az újrahasználat vagy újrahasznosítás már nem tud nyers- vagy alapanyagként felhasználni. A hulladékok kezelését irányelvek alapján végzik általában az állam intézményei. A megelőzés ezen belül az integrált szennyezés megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét (veszélyes hulladékok), a környezetterhelés csökkentése érdekében, ez azt is jelenti, hogy úgy kell megoldani ezen problémát, hogy ne okozzon további környezeti kárt. Az elővigyázatosság elve alapján a veszélyes, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehető legnagyobbak lennének, vagyis a lehető legkedvezőtlenebb esetet kell figyelembe venni. A gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásért, beleértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, a termék élettartamát és újrafelhasználhatóságát. A termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is. Erre vonatkozó szabványok is születtek: életciklusköltség-számítás (Life Cycle Cost, EN ISO 14040-14044) valamint életciklus elemzés (LCA). A megosztott felelősség elve, a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük. Az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra, azaz a lehető legkisebb környezet-igénybevételével járó anyag és energiatakarékos technológiák alkalmazására. A szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője birtokosa vagy hulladékká vált termék gyártója köteles, a tevékenysége során okozott károk, szennyezés elkerüléséért teendő intézkedések teljes költségét viselni.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A környezetvédelem területei

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

  1. Levegőtisztaság védelem
  2. Vízminőség-védelem, talajvédelem
  3. Zajvédelem, rezgések elleni védelem
  4. Hulladék-gazdálkodás

  1. Az levegőterheltségi szint (imisszió) a levegőben kialakult szennyezőanyag koncentrációját határozzák meg vele, mértékegysége: mg/Nm³. Ennek folyamatos ellenőrzése ma már létkérdés. Főként a nagyvárosokban, azok központjában állítanak fel érzékelőket, melyekkel a levegő részecskéivel együtt lebegő anyagok mennyiségét mérik tulajdonképpen. Ezek lehetnek gázmolekulák, melyeket alaphelyzetben az úgymond tiszta levegő nem tartalmaz, vagy nem tartalmazhat vagy aeroszol molekulát. Az aeroszol molekulák pedig a levegővel együtt lebegő folyadék-cseppek. Ezek mérésére léteznek automata és manuális mérőhálózatok.
  2. Mivel lassan megújuló erőforrásról (víz) lévén szó, a felszín alatti víztesteket mennyiségi szempontból is definiálni kell. Az eredeti vízminőséget jelentősen befolyásolják az áramlások ill. a víz felszín alatti tartózkodási ideje valamint a hőmérséklet is. Ezt a vízminőséget – különösen felszín közelben – az emberi tevékenységből származó szennyezések megváltoztatják. A felszín alatti vizek esetében a szennyezés tartós, időtartama akár évtizedekre vagy évszázadokra tehető. Amennyiben a szennyezőanyag nem bomlik le vagy immobilizálódik, akkor a szinte végtelenségig a felszín alatti vízben maradhat. A felszíni alatti víz lassan mozog a talaj felszíne alatt, az emberi tevékenységek hatása hosszú ideig érzékelhető. Az elmúlt 20 év során megbizonyosodott, hogy az összes szennyező anyag teljes eltávolítása a legtöbb esetben nem volt lehetséges. Emiatt elsősorban a megelőzésre kell összpontosítani. A felszínről érkező szennyezésekre elsősorban a karsztvidékek, a talajvíz, a parti szűrésű vizek és a sekély rétegvíz vízbázisai érzékenyek. Az egyik legnagyobb probléma a felszín alatti vizek nitrátszennyezése. A felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető nitrát elsődleges forrása a csatornázatlan településeken a szabálytalanul elszikkasztott szennyvíz. Minthogy a nitrát a talajvízben igen könnyen mozog (nem kötődik a talaj összetevőihez), az intenzív mezőgazdasági termelésben használt műtrágyák jelentős diffúz forrást jelentenek. A korábban elszennyezett területekről, például az ipari létesítményekből és a nem megfelelően szigetelt hulladéklerakóból származó veszélyes anyagok is problémát jelenthetnek a felszín alatti vizekre, amíg a terület rekultivációját vagy kármentesítését el nem végzik. A balesetszerű szennyezések (pl. kőolajvezetékek mentén) általában csak lokális problémákat okozhatnak. Emellett a mezőgazdaságban használt permetezőszerek is bejuthatnak a talajvízbe, és a településeken és utak mentén beszivárgó esővízzel is sok szennyezőanyag kerülhet a talajvízbe.

A 3. és 4. területtel cikksorozatunk következő részében foglalkozunk.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

Széchenyi 2020 EU logo