Szalonna tájkörnyéke

Közigazgatási szempontból Szalonna tágabb tájkörnyékét a 33 ezres népességű, megközelítőleg 720 négyzetkilométernyi Edelényi járás jelenti: Borsod-Abaúj-Zemplén megye tizenhat mesterséges szabású részterülete közül a legészakabbi. Két várost és 43 községet foglal magába.  Az Edelényi járás természetföldrajzi szempontból nézve az Északi-Középhegység határvidéki karsztos-barlangos-hévizes részének és a Cserehát-dombságnak a találkozása.  A Cserehát egyfajta hídterület a nyugatabbi bükkös és karsztos középhegységi zóna és a keletebbi, tölgyes-hársas-kőrises-juharfás Zempléni-hegység között. Valaha a Cserehátat is őstölgy- és cserfaerdők fedték; ma már kivesztek innét az ősfák és cserfákat sem látni, fiatalabb tölgyesből viszont van bőven. Szalonna a csereháti falvak közé tartozik.

Szalonna Árpád kori templom
Szalonnai templom, Fotó: Bagyinszki Zoltán

Kistelepülés ugyan, de nem apró zsákfalu (amilyenből számos akad a járás északkeleti fertályán), hanem ezerfős község, az Edelényi járást hosszantian átszelő közút mentén. A szalonnai Kossuth utca, ahol az EU-ROM Jövőért Egyesület boltja és pékműhelye, a More pékség található, ennek a járási közútnak egyik szakaszával azonos. Az útvonal tehát jóval túlvezet a községen, északnyugati irányban is, és méginkább dél felé.

Ha Szalonnáról északnyugatra indulunk –  a Bódva-part mentében –, négy kilométert megtéve Perkupára érünk, az Aggteleki Nemzeti Park előterének kapujába (Jósvafő innen tíz kilométer). Ha viszont délnek megyünk a szalonnai Kossuth utca vonalán, öt kilométert megtéve Szendrő városába jutunk. Szendrőről továbbhaladva déli irányban a Kossuth utca Rákóczi utca néven folytatódik, majd – már Edelénynek tartva, a tízezer lakosú járási székhely felé – megint más szakasznevek alatt kanyarog.

Ha nem a Bükki Nemzeti Park, hanem az M30-as autópálya, illetve Miskolc felől közelítjük meg az Edelényi járást, úgy a sajóvölgyi 26-os úton fogunk haladni, ahonnét   Sajószentpéternél kell ráfordulni az északi útelágazásra (itt „Király utca” a szakasz neve), amely aztán már eltérülések nélkül elvisz Edelénybe, Szendrőre, Szalonnára és a karsztkörzetbe.

 

Szendrő Zsidó temető
Szendrő: Zsidó temető, Fotó: Kiss Noémi

Szalonnáról azonban keleti irányba is indulhatunk, a község keleti, tóparti nyúlványa, vagyis a Rakaca-víztárolót környező vendégházak mellől. Innét, pontosabban a mészkőbányáról elnevezett közeli Meszes főutcájáról  megcélozhatjuk a Rakaca patak és a Viszlói patak összefolyásánál található Rakaca községet, a viszlói Hagyományok Házát, illetve a nyomhagyóan középkori magvú Tornaszentjakabot, Tornaszentandrást. (A történeti Hungária megyerendszerében Abaúj vármegye neve 1881-ben összevonás nyomán Abaúj-Torna vármegyére változott, majd Trianonon túl a „Torna” mint megyenév – nem először – egészen elsikkadt, Torna község pedig csehszlovák fennhatóságú lett.) Az Árpádok korából fennmaradt építészeti emlékek közül a tornaszentandrási templom járásszerte a legértékesebbek közé tartozik, de a legkorábbi és leginkább figyelemreméltó épségű ilyen templomot éppen Szalonnán találjuk: ez még az 1100-as években épült, bővítése és freskói csupán száz évvel későbbiek. Innen kissé északabbra, Martonyi közelében a „háromdombra” épült pálos kolostor romjai (minthogy romok) nem mutatnak ilyen ékességet, ami pedig Szendrő és Edelény emlékmű-gazdagságát illeti, ez a barokk korához kötődik.

Következő írásunkban a tájkörzet bemutatását néhány vízrajzi információ köré rendezve egészítjük ki.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát.
More PékségA projekt ezzel szolgálja a szlogent: „Több mint pékség”

Kapcsolódó linkek:
More Pékség
Bódva-völgy télen és Szalonna temploma
Szalonna, Szendrő fotók


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szeéchenyi 2020 ESZA

 

Versíró pályázatot hirdet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Kaláka Fesztivállal együttműködve nyílt, korhatár nélküli versíró pályázatot hirdet A Bükk csavargó útjain címmel; a beküldési határidő április 30.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából hirdeti meg versíró pályázatát – olvasható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatójában. A szervezők olyan verseket várnak, amelyek a Bükk természeti adottságait, élővilágát, kiállítóhelyeit, a területén elhelyezkedő települések, túrák, kirándulások, látogatások hangulatát adják vissza. Minden pályázó maximum 3 verset küldhet be az info@kalakafesztival.hu email-címre. A pályamunkákat elbíráló zsűri tagjai: Lisztóczky László irodalomtörténész, Lackfi János költő, Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park igazgatója, Paulikovics Ildikó, a Bükki Nemzeti Park kommunikációs osztályvezetője, valamint a Kaláka együttes tagjai, Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs.

A beküldött versek közül egyet a Kaláka együttes megzenésít és előad a 38. Kaláka Fesztiválon, amelyet Egerben rendeznek meg június 29. és július 2. között. Emellett a legjobb munkák beküldői két személyre szóló fesztiválbérletet és szálláshelyet kapnak a 38. Kaláka Fesztiválra. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság többek között két személy részére egy hétvégi kikapcsolódási lehetőség kínál a díjazott által megjelölt bármelyik bükki szálláshelyén. A pályázat kiírói a zsűri által kiválasztott versekből kiadvány megjelentetését is tervezik ötszáz számozott példányban – olvasható a pályázati felhívásban.

További részletek a www.bnpi.hu oldalon és a Kaláka Fesztivál www.kalakafesztival.hu honlapján érhetőek el.

Forrás: MTI

Uniós támogatással korszerűsítenek bükki barlangokat

Európai uniós támogatással harmincnyolc bükki barlangot korszerűsít a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP) a Bükk hegység Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei területén – közölte Rónai Kálmánné, a társaság igazgatója és Riz Gábor fideszes országgyűlési képviselő pénteken, a lillafüredi Szent István-barlangban tartott sajtótájékoztatón.

Lillafüred barlang
Cseppkőformák a lillafüredi Szent István-barlangban 2017. február 10-én. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság négyszázmillió forintot nyert európai uniós pályázati támogatásból 38 bükki barlang természeti állapotának megőrzésére, denevérek élőhelyének megóvására. MTI Fotó: Vajda János

Elhangzott: a Széchenyi 2020 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) teszi lehetővé a barlangok műszaki létesítményeinek korszerűsítését, a megrongált, műszakilag elavult, vagy a természet- és tájvédelmi szempontokat nem kielégítő barlanglezárások felújítását, átalakítását, a barlangokban található korrodált, balesetveszélyes, funkciójukat vesztett vas- és egyéb szerkezetek eltávolítását, a barlangok védelmét szolgáló szerkezetek korszerűsítését.

Harmincnyolc bükki barlang – huszonöt fokozottan védett, tizenegy megkülönböztetett jelentőségű és két védett – újul meg 2019 végéig.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a projektre 380 millió forintot fordít.

Forrás: MTI