Megélhetés egy kistelepülésen

More PékségÖsszefoglaló:
Vidéken történt megélhetési változásokkal ismerkedhet meg az olvasó. Milyen hatással van a nagyvállalattok bezárása a vidéken élőkre? A földreform hatásai máig érezhetőek, így megélhetési eszközök és egy élhető vidék megoldásait vizsgáljuk.

A vidéki megélhetés megváltoztatása nagy hatással van a vidéki települések földhasználatának mértékére, felépítésére és morfológiájára, új kihívások elé állítva a vidék revitalizációját és a települések rekonstrukcióját. Az Észak-magyarországi hegység Edelény járásában fekvő Szalonna települést és környékét vettük példának. A részvételi vidéki értékelési adatok alapján elemeztük a vidéki háztartások megélhetési eszközeinek szerkezetét és megoszlását, valamint megélhetési sokféleségüket ökológiai eszköz, megélhetési diverzifikációs index és tájképi index modellek felhasználásával. Célunk volt egy válaszmechanizmus megtalálása a vidéki megélhetés változása és a vidéki települések földhasználatának változása között. Az eredmények hasznos információkat nyújthatnak az új falvak kiválasztásához, a vidéki települések rekonstrukciójához és az élhető vidéki környezet megteremtéséhez. Az eredmények azt mutatják, hogy Szalonna településen az egy háztartásra jutó átlagos megélhetési eszközök összértéke nőtt. A megélhetési eszközök négy típusa, ideértve a természetes, az anyagi, a munkaerő és a pénzügyi eszközöket, idővel változott. Míg korábban a munkaerő-eszköz volt a legfontosabb megélhetési eszköz, amelynek értéke a megélhetési eszközök teljes értékének 76,67% -át tette ki. Az idő meghosszabbításával a négyféle eszköz aránya az összes megélhetési eszközhöz közelebb került egymáshoz. 

Ugyanakkor negatívumként szolgál, hogy néhány nagyvállalkozás bezárt (egyes bankok és korábban nagyüzemeket kiszolgáló társaságok), és mindhárom esetben a közszolgáltatások és a városi infrastruktúrába történő állami beruházások súlyos visszaesése következett be.

Figyelembe véve ezeket a változásokat és a földreform betelepítési területeivel való kapcsolatokat, vajon, milyen elmozdulások fontosak a vidéki kistelepülések változó szerepének megértésében? Négy témát szeretnék kiemelni. Először is az üzleti lehetőségeket. Most a vidéki gazdaságban nagy bevételek halmozódnak fel a földreform-gazdaságok mezőgazdaságából. Számos helyi gazdaság dinamizmusa kapcsolódik a földreformos áttelepítésekhez. Ezen készpénzáramlások közül sok szezonális – és ma a készpénzválság súlyosan érintett, bár az e-kereskedelemre gyorsan átálltak -, de az összmennyiség jelentős. Az eredmény az, amit a közgazdászok összekapcsolásnak és multiplikátorhatásnak neveznek, szolgáltatások, ráfordítások stb. iránti kereslet, különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos üzleti tevékenység, ideértve a közlekedést, a berendezéseket, a vetőmagot, a műtrágyát és így tovább.

A második megközelítés az új emberek a betelepülése a kistelepülésekre. A múltban az ilyen településeken a kereskedelmi tevékenységet a nagyvállalkozások uralták. Ezek olyan helyek voltak, ahol munkát kaphattak, vagy a mezőgazdasági dolgozók vagy a köztisztviselők lakóövezete volt. A gazdaságokban dolgozók fizetés után jönnek vásárolni. Ma több kisvállalkozás van. Ezek különösen fontosak a fiatalok és a nők, valamint azok számára, akik nem kaptak földet a földreform révén. Az ilyen tevékenységek törékenyek, informálisak és kockázatosak, de megélhetést kínálnak, és egy-két másik embert alkalmaznak, amelyek jelentős gazdasági tevékenységet eredményeznek. 

A harmadik szempont a ház. Az alacsony és közepes sűrűségű lakások jelentősen bővültek. Hatalmas építési fellendülés történt. Sok befektető földreform-gazdálkodó és mezőgazdasági áruk kereskedője. A földreform helyszíneihez kapcsolódnak az új földesurak, akik elhelyezik a tanárokat, az ápolónőket és más köztisztviselőket. Az időszak tehát elmozdult a gazdasági és osztályviszonyokban, valamint a felhalmozási mintákban, mivel az emberek a földművelésből befektetnek az ingatlanokba.

Végül az Infrastruktúra és a tervezés. Az alapvető szolgáltatások, az infrastruktúra és a tervezés nem tudnak lépést tartani ezzel a gyors változással. Az állami kapacitás és a beruházások hiánya valóban megmutatkozik valamennyi településen. A szennyvíz, az áramellátás és az utak például rossz állapotban vannak. 

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA