A marketing-mix bővítménye, a külső-körülményi analízis

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges tematikájú cikksorozatában eddig eltekintettünk az olyan tényezők számbavételétől, amelyek módosulásai úgy befolyásolják az üzletpolitikát, hogy közben e tényezőkre az adott vállalat/vállalkozás egyáltalán nem tud hatni, vagy csak igen csekély mértékben. Alapvető üzletpolitikai érdek, hogy ne csupán a marketing-mixben foglalt, a cég által közvetlenül alakítható tényezők ismerete határozza meg az eszközrendszer tudatos működtetését, hanem a vállalattól függetlenül alakuló körülmények minél reálisabb felmérése is. Az ilyen irányú tájékozódás értéke módszeresség által növelhető. Hogy a körülményi ismeretek gyűjtése felől jól használható elemzési eredményekre lehessen jutni, azt csak valamilyen rendszerezett tényező-áttekintés kerete biztosíthatja. A ma legelterjedtebb ilyen rendszerezés az úgynevezett PESTEL-elemzési keret.

           A hattagú PESTEL betűszó hat vizsgálandó alapfaktor sorát rajzolja ki, angol szavak kezdőbetűi szerint. Először a political (azaz politikai) faktorcsoportot jelöli meg, utána az economical (gazdasági), majd a social vagy socio-cultural (társadalmi) faktoregyüttest, ezután következik a technological (technológiai) és ecological   (ökológiai, vagyis élőszféra-centrikus  értelemben környezeti), végül a  legal (jogi) tényezőcsoport jelölése.  A tényezőcsoportok összefüggnek egymással, de nem mulaszthatjuk el mindegyiket megvizsgálni  különbségeik hangsúlya szerint is.

       A PESTEL-elemzés által kitapinthatóvá válik egy-egy  vállalat makroökonómiai helyzete,  kidomborodnak azok a tendenciák, amelyek a  leginkább figyelembe veendők az adott vállalat stratégiai döntéseinél. Természetesen nem a globális tendenciák összességét kell feltérképezni a PESTEL-elemzésben, hanem a vállalat szempontjából közvetlenebbül észrevételezendő hatásokat-ellenhatásokat, huzamosan rögzült kedvező és kedvezőtlen, valamint elváltozóban lévő külső tényeket. Egy nógrádi turisztikai vállalkozásnak nem kell érdeklődést mutatnia a brazil Bahía szövetségi állam aktuális agrárpolitikai preferenciái iránt, de mondjuk hazai régiók foglalkoztatási adatait már nem furcsa bevonnia PESTEL-elemzési munkájába.

        A P-faktorcsoport összetevőinek adott környezetre vonatkozó vizsgálata a bürokrácia részkérdéseivel, valamint a korrupció, a szólás- és sajtószabadság, a kormánystabilitás, a piaci szabályozóalakítás, az adatvédelem, az egészségügyi szakpolitika, és a vállalkozások iránt, illetve az egyes gazdasági ágazatok iránt megnyilvánuló kormányzati viszony kérdéseivel foglalkozik. Az Ec-faktorcsoport vizsgálata a gazdasági fejlettség mértékét, egyenetlenségeit, aktuális belső növekedési és szűkülési tendenciáit méri fel; további témái: hitelkamatok, infláció, kamatláb, devizaárfolyamok, fiskális és monetáris szakpolitika, tőkepiaci trendek, munkanélküliségi ráta, bérszínvonal, fogyasztási szokások, fekete- és szürkegazdasági arány. Az S-tényezőcsoport vizsgálatának tucatnyi alaptémáját például iskolázottsági, demográfiai, családszerkezeti, életmódbeli adategyüttesek rajzolják ki.  A T-tényezők közé sorolódik például az exportfejlettség és az infrastruktúra számos adata, az internethozzáférés alakulásának adataival együtt. Az En-tényezők feltárása egyebek mellett a klimatikus viszonyokról vagy a környezetvédelmet illető köz-attitüdről ad összetett képet.   A fogyasztóvédelem, a versenyszabályozás, a vámszabályozás  az L-tényezők sorába tartozik.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo