Rákellenes világnap: február 4.

Mindenkinek van tennivalója a daganatos betegségek megelőzése érdekében…

Rákellenes világnap
Rákellenes világnap, február 4.

Be kell vinni a közbeszédbe a daganatos megbetegedések problémáját és felhívni a figyelmet arra, hogy mindenkinek van tennivalója a megelőzés terén – mondta az egészségügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

Ónodi-Szűcs Zoltán a rákellenes világnap alkalmából a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) által rendezett szűrőnapon kiemelte, a betegség nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi probléma is.

Fontos, hogy az emberek rendszeresen vegyenek részt szűrővizsgálatokon, mert minél előbb felismerik a betegséget, annál nagyobb az esély a gyógyulásra – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországon mindenfajta szűrés elérhető, sajnos azonban kevesen vesznek részt ezeken.     Közölte, a nők átszűrtsége emlő- és méhnyakrákra csak 30 százalék körüli, a következő hetekben azonban tíz új – emlőrákszűrésre is alkalmas – szűrőbusz áll majd munkába, amelyek segítségével a kis falvak lakó is lehetőséget kapnak a vizsgálatra. Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, a Ficsak alapítója elmondta, újbudai pedagógusoknak szervezték a szűrőnapot, mert úgy vélik, a tanároknak is példát kell mutatniuk a gyerekeknek a megelőzés terén.

Szeretnék felhívni a figyelmet a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságára, hiszen a daganatos betegségek gyógyíthatók, ha időben felismerik őket – fűzte hozzá.  Felidézte, tavaly együttműködési megállapodást írt alá több civil szervezet a rákellenes küzdelem érdekében, hiszen a kormány mellett a civil szférának is nagy szerepe lehet a megelőzésben. A szándéknyilatkozathoz idén még többen csatlakoznak, és vállalják, hogy kommunikációs csatornáikon keresztül terjesztik a szűrővizsgálatok és a prevenció fontosságát – tette hozzá.

A rákellenes küzdelem világnapja február 4., ugyanis a párizsi első rákellenes világkongresszus résztvevői 2000. február 4-én írták alá a kór elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot. A világnap többek között arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a rák elleni küzdelem nemcsak orvosi feladat, hanem a társadalom közös ügye is.

Forrás: MTI

Miskolcra érkezik a Seuso-kincs

A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse, a Seuso-kincs február 27-től Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban lesz látható. A Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében megvalósuló vándorkiállítás miskolci állomásán a tárlat a régióban talált műkincsekkel egészül ki. A vándorkiállítás március 18-ig tekinthető meg Miskolcon – közölte csütörtökön a Herman Ottó Múzeum az MTI-vel.

A Seuso-kincs ezüstedényei minden bizonnyal saját koruk művészetének is csúcsdarabjai – olvasható a közleményben, amely kitér arra is, hogy az intézmény a tárlat idejére külön honlapot ( www.seusomiskolc.hu) indított, amelyen megtalálhatók a legfontosabb információk a kincsleletről, valamint időpontot is lehet foglalni a megtekintésére.

A dokumentum felidézi: a vándorkiállítás Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kaposvár és Kecskemét után érkezik Miskolcra, a hatodik helyszín Nyíregyháza lesz. A különleges értékű kincslelet minden településen kiegészül az adott múzeumhoz, területhez kapcsolódó műkincsegyüttessel: Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban a régióban (Borsodszirák, Ároktő, Tiszakarád) talált, főként temetkezési helyekről előkerült arany és bronz ékszereket állítanak ki, amelyek a Krisztus utáni 1-4. századból származnak. A látogatók megcsodálhatják majd a Brestov (Ukrajna) település mellett felfedezett, 2-4. századi nyakláncot, amelyet aranyérmékből fűztek össze, illetve a Miskolcon talált dénárleleteket is – olvasható a közleményben.

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették. A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét tavaly nyáron szerezte vissza.

Forrás: MTI