Hónap: 2017 április

Beküldve:

Ma van a tánc világnapja

A táncművészet legnagyobb ünnepén a Góbi Rita Társulat délelőtt tízperces táncakcióra készül a Margit híd déli járdáján, este pedig díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaestet rendez a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában.

A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapján, április 29-én tartják. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén. A gála keretében adják át a szövetség szakmai elismeréseit, valamint az Imre Zoltán-díjat, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait, és a Fülöp Viktor ösztöndíjakat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A műsorban közreműködik a Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, Maurer Milán, a Pécsi Balett, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Pirók Zsófia. A gálát Velekei László, Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője rendezi.

A tánc világnapja jegyében délelőtt tíz órakor tízperces táncakcióra készül a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház a Margit híd déli járdáján. A Pas-De-Bridge -Táncolj hídon! elnevezésű látványos villámcsődületben a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, valamint a Bailart TáncStúdió diákjai vesznek részt, akik tavalyi flashmobjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. Az idei világnap nemzetközi üzenetét rendhagyó módon a közelmúltban elhunyt Trisha Brown közeli munkatársa, Susan Rosenberg állította össze a koreográfus írásaiból. “A tánc kiszélesíti az egyetemes kommunikáció nyelvét, életre hívva az örömöt, a szépséget és az emberi tudás fejlődését. A tánc újra és újra maga a kreativitás. a gondolkodás, a létrehozás, megvalósítás és a kivitelezés kreativitása” – olvasható a néhai művész üzenetének hivatalos magyar fordításában, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.

A világnap magyarországi üzenetében Szögi Csaba Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója úgy fogalmazott: “a tánc energiát termel, áraszt és közvetít, önismeretre tanít, önfegyelemre nevel, egymásra figyelést és toleranciát igényel, csapatszellemet ad és közösséget teremt, megteremti a test és a lélek harmóniáját, egyszerre kapcsol össze másokkal és önmagunkkal, és mivel a szavak előtti világban született, a táncolók megértik egymást, bármilyen nyelven is beszélnek. A közös tánclépések az emberiség első kulturális lépéseinek lenyomatai”.

Forrás: MTI

Beküldve:

Tokaji borok kapták a legtöbb érmet Bordeaux-ban a magyar borok közül

A magyar borok között a tokajiak kapták a legtöbb érmet a Challenge International du Vin borversenyen, amelyet 41. alkalommal rendeztek meg Bordeaux-ban. Az egyik legrangosabb nemzetközi megméretésre idén 38 országból összesen 4376 bort neveztek, a legtöbb mintát – mint minden évben – francia termelők küldték. A versenyen 49 magyar pincészet 134 borát bírálták el, ami azt jelenti, hogy Magyarországról az ötödik legtöbb borminta érkezett a Challenge-re – tájékoztatta James Fowkes, a verseny sajtómunkatársa az MTI-t. Az április 21-én és 22-én a bordeaux-i Palais de Congrés-ben zajlott bírálat eredményét pénteken tették közzé a verseny honlapján; eszerint a magyar borokat 17 arany-, 16 ezüst- és 5 bronzéremmel ismerték el.

A legtöbb, hat aranyérmet tokaji borok kapták, a badacsonyi és az egri borvidékről három-három, a Balatonfüred-csopaki borvidékről kettő, míg a szekszárdi, mátrai és villányi borvidékről egy-egy bor részesült a rangos elismerésben. A tokaji borok közül a Grand Tokaj Zrt. két, a Harsányi Pincészet egy 2013-as, illetve a Pajzos Zrt. 2006-os aszúja, a Patricius Borház 2015-ös, Katinka elnevezésű édes fehér bora, valamint a Szent Tamás Kft. 2013-as évjáratú szamorodnija lett aranyérmes. A badacsonyi borvidékről a Varga Pincészet Kft. 2015-ös, késői szüretelésű Aranymetszés szürkebarátja, olaszrizlingje és 2016-os Irsai Olivére, az egri borvidékről az Egri Korona Borház Kft. 2013-as, Jumurdzsák nevű vörös bora, cabernet sauvignon-kékfrankos válogatása, valamint az X-Vin Kft. 2011-es Egri Syrah-ja kapta a legcsillogóbb elismerést. A Balatonfüred-csopaki borvidékről két 2015-ös fehér bor, a Figula Pince Figula 7 hektár és a Söptei Pincészet Hangulat nevű bora nyert aranyérmet.

Arannyal díjazták a mátrai borvidéken működő Borpalota Kft. 2016-os Muscat Ottoneljét, a szekszárdi borvidékről a Lajvér Borház Kft. 2016-os Rosé Cuvée-jét és a villányi Koch Borászat 2012-es Villányi Csanád Cuvée-jét. A legtöbb ezüstérmet is tokaji borok kapták, de szerepel közöttük az Etyek-budai Nyakas Pincészet Zrt. 2016-os Irsai Olivére, a Törley Pezsgőpincészet kft. egy édes és egy félédes pezsgője is. Az eredményeknél feltüntetik az értékelt borok árkategóriáját; a magyar borok sorában a legtöbb, 13 bor 5 és 12  euró közötti árral szerepel, az aranyérmes borok között három, az ezüstérmesek közt kettő olcsóbb 5 eurónál. A legtöbb érmet, 697-et a korábbi évekhez hasonlóan francia borok kapták, a spanyol mintákat 189, a portugál tételeket 149 éremmel ismerték el. A Challenge idei kiemelt vendége Marokkó volt, amely Dél-Afrika után kontinensének második legnagyobb borexportőre; a versenyen egy 2015-ös marokkói vörösbor és egy 2016-os rozébor egyaránt különdíjat kapott.

Az 1976-ban alapított, a bourgi székhelyű Concours des Vins által rendezett Challenge International du Vin a legrégebbi nemzetközi borverseny, amelyre évente mintegy négyezer – átlagban 8,5 eurós – bort neveznek a világ közel 40 országából. A bormintákat idén húsz országból érkezett, 740 – hivatásos szakemberekből és amatőr borkedvelőkből – álló zsűri bírálta el. A borok 45,5 százalékát nevezték külföldről. A verseny szabályai szerint az érmes boroknak át kell esniük a francia akkreditációs bizottság által hitelesített, független laboratórium vizsgálatán, majd a díjnyertes borok kereskedelemben kapható tételein is elvégzik a teszteket. A megméretésen részt vevő mintáknak legfeljebb 30 százaléka lehet érmes bor.

Forrás: MTI

Beküldve:

A Tokaji Írótábor idén Arany János munkásságára fókuszál

A kétszáz évvel ezelőtt született Arany János munkásságra fókuszál az idei Tokaji Írótábor, amelyet augusztus 10-től 13-ig tartanak – közölte a Tokaji Írótábor Egyesület az MTI-vel hétfőn. A tájékoztatás szerint a 45. írótábori tanácskozást A magyar irodalom közvetítésének kihívásai, változásai és módozatai Arany Jánostól napjainkig címmel rendezik meg, tekintettel a kétszáz éve született Arany János tiszteletére meghirdetett Arany-emlékévre is.

A jövő tervezése szempontjából szükséges megvizsgálni, hogy melyek a hatékony eszközök, csatornák a magyar irodalom népszerűsítésében, “a közönségszervezésben egyik legnagyobb költőnk és lapalapító irodalomszervezőnk, Arany János korától elindulva a mozgókép, a rádiók és televíziók elterjedésének évszázadán át egészen a közelmúlt digitális forradalmáig” – közölte az egyesület elnöksége, amely arra is kitért: “vajon milyen műfajok és közvetítő adathordozók, magatartásformák, szemléletek lesznek alkalmasak a jövőben kultúránk hatékony és színvonalas átadására társadalmunk, a magyar nemzet szellemi, lelki és identitásbeli épségének ápolása érdekében.” Az írótábor elindítóinak szellemi hátterét a Tokajjal szomszédos Tiszaladány szolgáltatta, amelynek lakói ma is híven őrzik a népi írókkal – Sinka Istvánnal, Somogyi Imrével, Szabó Pállal, Móricz Zsigmonddal, Veres Péterrel – való kapcsolatuk emlékét.

A Tokaji Írótábor nagy hagyományokkal rendelkezik, az egyik legrégebbi regionális, nemzetközi irodalmi-közéleti fórum. A hetvenes évektől itt vetődtek fel először olyan megoldatlan társadalmi kérdések, mint a népességfogyás, a környezetvédelem, a kistelepülések helyzete, a lakótelepi elszigetelődés, a határon túli magyarság sorsa és itt foglalkoztak először a magyar irodalom jelenlétével Európában.

Forrás: MTI

 

 

Beküldve:

Kodály-művek és ősbemutatók a miskolci operafesztiválon

Kodály-művek, kórustalálkozó és ősbemutatók is szerepelnek a Bartók Plusz Operafesztiválon június 16. és 25. között Miskolcon.

A többéves Kodály-program első ütemének költségvetéséből 200 millió forinttal támogatja a kormány az operafesztivált – mondta a rendezvényt beharangozó keddi sajtótájékoztatón Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár Budapesten. Hozzátette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 20 millió forinttal, az országos vidéki fesztiválokat támogató keret 60 millió forinttal járul hozzá a rendezvény megvalósításához. Az államtitkár közölte: a 2018-as állami költségvetési törvény benyújtásánál javaslatot tesz, hogy a Bartók Plusz a jövő évtől külön költségvetési sorban kapjon állami támogatást, mintegy 150 millió forintot. A kormányzati törekvés fő célja 2014 óta, hogy a kulturális alapellátást minél hatékonyabban teljesítsék. A miskolci operafesztivál pedig nagyon sokat tesz azért, hogy minél több emberhez eljuttassa Bartókot és a kortárs zenét, valamint a Kodály-program üzenetét – hangsúlyozta Hoppál Péter. Kesselyák Gergely fesztiváligazgató kiemelte, hogy az idei műsorban az operaműfaj sokszínűségét szeretnék felvillantani. A kínálatban ezért opera, opera-musical, ragtime opera, daljáték és musical-operett is található.

A nyitóhangversenyen Kodály Zoltán Budavári Te Deum és Psalmus Hungaricus című műve, valamint ősbemutatóként Fekete Gyula Csellóverseny című zenekari kompozíciója hangzik el, június 22-én a Magyar Állami Operaház Székely fonó című előadását tekintheti meg a közönség. Kodály zenepedagógiája előtt tisztelegve rendezik meg a Kodály Kórustalálkozót és a nemzetközi Europa Cantat kórustalálkozót június 24-25-én. Az ősbemutatók közt Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita, Ittzés Tamás Lutherek, valamint Mátyássy Szabolcs Scaevola című alkotása, az operaíró verseny győztes műve hangzik el.

A Russian Chamber Philharmonic zenekar Nora Friedrichs koloratúrszoprán és Mihail Agafonov tenor közreműködésével június 25-én, az I Musici kamarazenekar június 20-án lép színpadra. A vendégjátékok sorát színesíti Szaegusza Sigeaki Ifjabb Butterfly című operája és Leonard Bernstein Candide című musical-operettje. A tíznapos rendezvényen előadások, tárlatok, utcai és szabadtéri programok is várják a látogatókat. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere kiemelte: a város stabilitása mintegy 20 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a meglévő kulturális értékek összekapcsolódásával megszületett az operafesztivál. A kultúra tartotta meg Miskolcot, ahol azóta korszakváltás történt és ma már erős, modern városnak mondható – hangsúlyozta.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Sokadalom Diósgyőr várában

A diósgyőri várban vasárnap és hétfőn zenészek, mesteremberek, kirakodóvásár és a gasztronómia remekei várják a látogatókat – közölték a szervezők az MTI-vel. A tájékoztatás szerint vasárnap és hétfőn az alsó várudvarban kisbárányokat, kacsákat, nyulakat, kecskéket, mangalicákat simogathatnak a gyerekek, akik interaktív foglalkozásokon játszva megismerkedhetnek az őshonos magyar állatfajtákkal, az állattartó gazdák mindennapjaival.

A Pásztorka játszóházban hagyományőrző népi játékok és interaktív feladatok várják a gyerekeket, akik kipróbálhatják a “csúzlizó” várat, az állatárnyék-felismerő táblát, a lábnyom-párosítót, a patkó célbadobást, a hordólovaglást vagy a tanyaépítő játékot. A rendezvényen fellép a Csender Zenekar, a Tardi Pávakör Népi Hagyományőrző Egyesület. A várba látogatók mesterség-bemutatókon és kézműves foglalkozásokon is részt vehetnek, megismerkedhetnek a bőrözés, csuhézás, agyagozás, tojásfestés titkaival is. A kirakodóvásárban krumplilángos, kürtős kalács, varrott és zsinóros termékek, mézeskalács várja a húsvétolókat.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Virágvasárnappal kezdődik a Nagyhét

Virágvasárnappal megkezdődik ma a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. A keresztények ezen az ünnepen emlékeznek Jézus bevonulására Jeruzsálembe – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ünnep alkalmából az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét délelőtt fél 11-kor – tudatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense. A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, ahol a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek hódoltak Krisztus előtt.

A virágvasárnapi szertartás része a hívek által hozott barkaágak megáldása.

Ez a vasárnap “az Úr szenvedésének vasárnapja” néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, “megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el” – olvasható az MKPK közleményében.

Forrás: MTI